Mi az a mikroszkóp és hogy müködik?
Egy mikroszkóp egy olyan készülék, amivel nagyon kicsi tárgyakat lathatóvá lehet csinálni az emberi szemnek. A „mikroszkóp“-kifejezés két ógörög szóbol származik: „mikrós“ = kicsi és „skopeín“ = megfigyelni. Minden mikroszkópnak azonossága, hogy minimum egy lencsét tartalmaznak. Aki meg akarja érteni hogy egy mikroszkóp hogy müködik, annak elöször meg kell érteni hogy az optikai nagyítás hogy jön létre.
Ha ezt a hatást a nagyításra akarják hasznalni, akkor az elsö lépés az, hogy egy célzott fénytörést kell okozni. Erre nagyon hasznos, hogy az évszázadok folyamán emberek észre vették, hogy ovális tárgyak véletlenül pont olyan fénytörést okoznak, ami nagyítást termel. Az ilyenfajta üvegeket „lencsének“ nevezték el. Manapság viszont sokszor müanyagbol is gyártják. Ezekkel a lencsékkel nem csak nagyítani lehet, hanem még elöre ki is lehet számitani, hogy mekkora lessz a faktor.
Hogyan müködik a nagyitás egy lencsével?
A kép mutatja egy háznak a nagyítását egy lencsével. Elliptikus lencséknek az a tulajdonságuk van, hogy párhuzamosan menö sugarakat (KÉK VONALAK) úgy továbbítják, hogy egy pontban összegyülnek (FEKETE VONALAK). Ezt a pontot „fókusznak“ hívják. Amikor ezek a sugarak elérik a szemet, akkor úgy néz ki, mint ha másik iránybol jönnének (PIROS VONALAK). Evvel a megfigyelt tárgy nagyobbnak tünik, mint igazábol lenne.
Egy mikroszkópban ugyanígy müködik a nagyítás. Csak hozzájárólag szokott lenni még egy második lencse, ami úgy van beépítve, hogy a két lencsének a hatása nem összeadódik, hanem összeszorzódik! Ez azt jelenti, hogy egy nagyításrol készül még egy nagyítás.
A mikroszkóp részei
A mikroszkópok felépitése általában hasonló. A legfontosabb részei: okulár, tubus, objektív revolver, objektív, állvány, tárgylemez leszorító, tárgyasztal / keresztasztal, kondenzor, élesség finombeállitó és durvabeállitó csavarok, megvilágító rendszer, talpazat. Az azonosságok annyira nagyok, hogy sok készülék már szabvány szerint gyártott komponenseket használnak.
A mikroszkópok müködése a biológiában és fizikában sokszor téma szokott lenni. Ezért a összeállítottam gyakorlólapokat, amiket itt ingyen le lehet tölteni, és nem-gazdasági használatra alkalmazni.
A mikroszkópia története
A mikroszkópia történetét nem lehet elmesélni egy pár mondatban. Nem létezett „az“ az egy zseni, aki álmában felriadt, lerohant a mühelyébe és épitett egy mikroszkópot, mert volt egy ihlete. A fejlesztés több századon át lépkedett, és szüken össze van növe a teleszkópok feltalálásával.
| Anno | mikroszkóp fejlödése |
|---|---|
| 1000 | Al Hazen felfedezi, hogy ovális üvegeknek nagyító hatása van. El kezd építeni olvasásra segédezközöket, amik üvegböl csiszolt. |
| 1200 | Elkészülnek az elsö szemüvegek, ahogy mi is ismerjük öket manapság. |
| 1608 | Feltalálják a „holland távcsövet“. Az új technologiát teleszkópoknál és mikroszkópoknál is lehet használni. |
| 1860 | Ernst Abbe kutatja az optika törvényeit. A felfedezései lehetövé teszik a mikroszkópoknak az ipari gyártását, tudományos alapon. |
Különösen érdekes az is, hogy a mikroszkóp fejlesztésének nagy hatása volt az orvostudományra. Sok betegség gyógyítása mikroszkóp nélkül nem lett volna lehetséges. Azon kívül a mikroszkópok használata alapvetöen megváltoztatta a felfogást arrol, hogy az emberi test hogyan müködik és hogy betegségek hogy keletkeznek.