1638-ban született Rómában. 1654-ben, 17 évesen, belépett a jezsuiták közösségébe. A noviciátusát követöen felvették diákként Rómában, a jezsuiták híres akadémiájára. Ott Athanasius Kircher lett a tanítója.
Kircher (1602-1680) annak idején egy fontos személyiség volt sok tudományban és a mikroszkópia területén is dolgozott. Azt mondták róla, hogy ö a pápa tudomanyi „tüzoltója“. Mindig, amikor feljött valami új téma, illetve az egyház véleményét és világképét kellet védeni, akkor öhozzá fordultak. Kircher volt az egyik elsö kutató, aki mikroszkópot használt arra, hogy betegségeket vizsgáljon meg vele. Amikor pestissel fertözött emberek vérét figyelte, akkor feltüntek neki kis „férgek“. Erröl jött arra az ötletre, hogy kis mikroorganizmusok lehetnek a kiváltója. Mostanában tudósok azt gondolják, hogy valószinüleg csak piros meg fehér vérsejteket látott. De mégis, annak idején az ilyen fajta felfedezések egy teljesen új irányba vezették a gondolkodást arrol, hogy betegségek hogy keletkeznek. És végülis jó megoldásokhoz vezettek, mert Kircher azt javasolta, hogy javítsák meg a hygiéniai viszonyokat, izolálják a betegeket karanténben stb.
Ez azt jelenti, hogy Bonanni tudományilag nagyon magas szinvonalú környezetbben müködött. Tanulmányai közben Bonanni mikroszkópi lencséket készített. Mellesleg egy kitűnő rézmetszövé vált. Később még jelentős hozzájárulása volt a lakk fejlesztésében.
Bonannit Rómából áthelyezték Orvietoba és Anconába. Az ottani jezsuita akadémiákon tanított viszont diákokat. De miután Kircher a feladta a matemitikaprofesszor pozicióját, visszahívtak hogy utódja legyen. Kircher halála után (1698) átvette Kircher múzeumának a vezetését. A múzeum nagyon híres volt, mert óriási mennyiségben tartalmazott érdekességeket:
A múzeum egyik fontos oszlopa volt a híres tudós Nicolas-Claude Fabri de Peiresc nagy ajándéka. Egy másik jelentös része volt az 1650-ben elhunyt Alfonso Donnino római szenátusi titkár hagyatéka. Ehhez hozzájöttek sok más tudósnak az ajnándékai meg a jezsuita testvérei küldeményei amerikábol meg kínábol. Persze Kirchernek a müvei, találmányai és építményei is itt voltak tárolva.
Az akkori idöben a nemességnél divatnak számított különleges furcsaságokat gyüjteni és kiállitani. De miközben ott sokszor csak a szórakoztatás volt a cél, a Museum Kircherianum kizárólag tudományi okokat szólgált. Tartalmazott képeket, egy könyvtárt, csontvázakat, gépeket, szobrokat, fossziliákat és sok mást. Az akkori intellektuálisoknál egy látogatás a múzeumban szinte kötelességnek számitott, ha romában jártak.
Ez azt jelenti, hogy a múzeum vezetése kitüntetésnek számitott és ez azt mutatja, hogy Bonanninak mekkora kiválló hírneve volt. Bonanni 1709-ben publikálta a „Musæum Kicherianum“ könyvét, ami egy katalógus volt a intézmény tartalmárol.
Bonanni 1725-ben hunyt el, 87 évesen Rómában. Életében három szakterületen lett különösen híres:
Mikroszkópia
Saját kézzel épített különböző mikroszkópot és különféle innovációt vezetett be. Épített egy olyan tárgylemeztartót meg egy hozzá illö tárgyasztalt, aminél a tárgyat alúlrol lehet átvilágítani. Ez egy nagy elöny volt, mert addig egy tükörrel kellett napfényt vagy gyertjafényt komplikált módon a tárgyra rá reflektálni. Ez az épitmény egy jelentös javitásnak számított a mikroszkóp megvilágíto rendszerében. Hozzáadólag feltalált egy rúgósasztalt (Bonanni spring stage), amivel a tárgylemeztartót be lehetett szorítani, hogy az ne csússzon el akaratlanul.
A kép mutatja a Bonanni rúgós asztalnak működési módszerét. Két kerék lemez közé be van illesztve egy rúgó. A felső lemezt le kell nyomni, ekkor be lehet tolni a tartót. Ha az benne van, akkor el kell engedni a lemezt és a rúgó megint kinyújtja magát. Evvel nekiszorítja a fölül levő tartóknak, és ettől nem tud elcsúszni a próba. A két rézlemez közepén van egy lyuk. Ezen megy át a fény, amit az asztal alá lehet helyezni.
Kagylók és küvöletek
Bonanni második témája a kagylók és a küvöletek voltak. A „Ricreatione dell’Occhio e della Mente nell’Osservazione delle Chiocciole“ címü könyve volt az elsö, ami kizárólag evvel a témával foglalkozott. Tartalmaz körülbelül 450 rézmetszést különféle kagylófajtárol. Nagyon precízen és részletesen vannak rajzolva és mindegyik fajtához van részletes leírás.
A német digitális könyvtár készített egy beolvasást Bonanni könyvéröl. A komplett „Ricreatione dell’Occhio e della Mente nell’Osservazione delle Chiocciole“ eredeti kiadása itt ingyen és login nélkül megtekinthetö. Itt az összes 450 rajzot is meg lehet nézni.
Lakkozás
1709-ben Bonanni publikálta a „Musaei Kircher“ könyvét. Már abban említi többször a kínai lakkot és megnevezi a gyantát és a különféle gummifajtákat, amivel azokat lehet gyártani. A nagy érdekeltségét az is mutatja, hogy Martino Martini (Novus atlas sinensis) és Athanasius Kircher (China monumentis) irásaival is foglalkozott. Mind a kettö írja hogy a kínaiak egy bizonyos fának a levét arra használják, hogy porcellánt, bútort és fát lakkozanak.
Ebben az összefüggésben fontos említeni: az elsö európai kereskedöknek a hajói a tizenhatodik században bukkantak fel a kínai part elött. Onnantól kezdve egy élénk kereskedelemi kapcsolat kötötte össze a kontinenseket. Kínából föként porcellánt, selymet és teát szállítottak. Ennek ellenére, a kínaiak szigorúan megkorlátolták az importokat európából. Nem úgy volt, hogy nem lett volna kereslet. A veztöség le akarta zárni az országot minden külsö kultúrális befolyásról és ezért kijelentették, hogy az európai áruk méltatlanok a kínai polgároknak.
Ez az egyoldaluan negativ kereskedelmi mérleg hosszú távon oda vezetett, hogy európa a csöd közelébe került, miután az ezüst készletek elfogytak. Késöbb ez a fejlödés okozta az ópiumháborút.
Evvel a háttérel jobban megérthetö, hogy európában az a tendencia merült föl, hogy megpróbáltak a kínai árúkhoz egyenértékü árúkat teremteni, amik az itteni nyersanyagokkal gyárthatók voltak.
Bonanni 10 éven át kutatott különféle recepten és keveréken, amivel a lakk gyártását akarta fejleszteni. Ehhez például régi ázsiai és orientális iratokban kutattot. A munkájának eredményeit 1720-ban publikálta a „Trattato sopra la vernice detta comunemente Cinese“ címen. Ebben a könyvben részletesen leírta a lakk gyártásának és használatának a folyamatát. Azon kívül még tartalmaz recepteket és gyártási metódokat, amivel a kínai lakkokat helyettesíteni lehettet. Ez azért volt fontos, mert a kínai lakk olyan anyagokat tartalmazott, amiket európában nem lehetett találni.
Bonanni munkájában segítettetek a jezsuita testvérei. A lakk témáról egy intenzív levelezést vezetett a kinában müködö misszionárisokkal. Azon kívül sok más azonos érdekeltségü szakértövel dolgozott együtt.
A „Trattato sopra la vernice detta comunemente Cinese“ az európai lakkgyártás bibliája lett. Különösen Velencének volt nagyon értékes, mert Velence volt akkor Olaszország legnagyobb gyártója ami a lakkozott árúkat illeti. Rövid idön belül a könyv jelentöségét egész európában felismerték, ezért készültek több nyelvben lefordítások. A kiválló minöségét az is bizonyítja, hogy 2009-ben újra publikálták: Filippo Bonanni / Flavia Perugini. “Techniques of Chinese Lacquer: The Classic Eighteenth-century Treatise on Asian Varnish.”, ISBN 978-0-89236-953-9
Azon kívül az archive.org beolvasta a komplett könyvet az eredeti kiadásban és egy PDF-ben letölthetö.
Források
Ezen a német nyelvü oldalon különféle orvosi ezköznek a története van leírva. Ezek között a mikroszkópkról is van szó. Itt van egy néhány példa Bonnanni innovációjairól.
Dresdai müvészeti egyetem. Egy német nyelvü doktormunkában foglalkozik egy doktorandusz a szíriai városi házak berendezésével a 17.-19.-ik század között. Ezzek között a bútorok tartósitásárol is kerül szó. A 305-ös és a 311-es oldalon Bonanninak a hozzájárása a lakkgyártásban szóra kerül.
Google-Books-nál vannak kivonatok a fönt említett 2009-ben újra publikált könyvröl: “Techniques of Chinese Lacquer: The Classic Eighteenth-century Treatise on Asian Varnish.” A bevezetésben van egy angol nyelvü biográfia, ami Bonnani munkáját a lakkozás területén tiszteli.
Bruno Accordi, a római geológiai intézetröl egy angol nyelvü cikkben tiszteli Athanasius Kircher és Filippo Bonanni fontosságát és hozzájárulásukat a geológia tudományban: Bruno Accordi, „Contributions to the history of geological sciences – Illustrators of the Kircher museum naturalistic collections.“
Itt található néhány fotó az eredeti Bonanni rúgós asztalról.
És persze Wikipedia:
https://en.wikipedia.org/wiki/Filippo_Bonanni
https://de.wikipedia.org/wiki/Filippo_Bonanni
Vissza a mikroszkóp történetéhez