Valódi kép vs. virtuális kép

Valódi kép

Egy valódi kép akkor keletkezik, amikor egy tárgybol kiinduló fénysugarak egy reflektáló felületre találnak és onnan az emberi szembe visszaverödnek. Példa: a film, amit a moziban a vászonra vetítenek. Ebben az esetben a leképzésböl igazi fény indul ki, ami a virtuális képnél nem az eset. Az emberi szem a lekepzésnek az eredeti nagyságát látja.

A fotó egy háznak a leképzését mutatja egy papírlapon – egy egyszerü nagyító segítségével.

Valódi képeket akkor lehet lencsével létrehozni, ha a tárgyat a lencse gyújtótávolságán (=f) kívül helyezik el. Ha a tárgy a gyújtótávolságnak a dupláján (=2*f) BELÜL fekszik, akkor a lencse másik oldalán egy felfordított nagyítás keletkezik. Ha a tárgy messzebre van mint 2*f, akkor egy felfordított kép jön létre, ami kissebb, mint az eredeti tárgy.

A videoban megmutatom, hogy hogyan lehet egy egyszerü nagyítóval egy valódi képet csinálni egy házrol, ami az utcám másik oldalán áll.

A mikroszkópban az objektív hozza létre az valódi képet. Ott a tárgy a lencse gyújtótávolságán kívül van helyezve.

Virtuális kép

Egy virtuális képnél a leképzésböl nem indul ki igazi fény. Ott a lencse úgy töri meg a tárgybol reflektált sugarakat, hogy a beesési szög a szembe kitágul. Ettöl a tárgy csak nagyobbnak tünik.

Egy ilyen képet azért hívnak virtuálisnak, mert a fény igazábol nem onnan jön, ahonnan a szem érzékeli. Viszont azt is hozzá kell tenni hogy „virtuális” nem azt jelenti, hogy csak szemmel látható. Virtális képekröl is lehet fotót meg felvételt csinálni, mint ahogy a videoban mutatom.

Virtuális képek akkor keletkeznek, ha a tárgyat a lencse gyújtótávoságán belül helyezik el. A mikroszkópban az okulár müködik így. Az nagyítja fel még egyszer azt a valódi képet, amit az objektiv készít.